Címlap Hírek Az önkéntes tűzoltók Magyarországon Felhívás a Magyar Tűzoltó Szövetség Küldöttközgyűlésén

Az önkéntes tűzoltók Magyarországon Felhívás a Magyar Tűzoltó Szövetség Küldöttközgyűlésén

Az önkéntes tűzoltók Magyarországon

Felhívás a Magyar Tűzoltó Szövetség Küldöttközgyűlésén

 

 

Magyarországon az önkéntes tűzoltóságok sorát az "Első Aradi Önkénytes Polgári Tűzoltókar" nyitotta meg 1835-ben. Három évtizeddel később - 1866-ban - Sopronban, majd Budán és Pesten alakultak ilyen szervezetek. A kiegyezést követően felgyorsult az önkéntes egyesületek alakulása.

Ezek összefogására a soproni Rösch Frigyes kezdeményezésére 1870. december 5.-én létrehozták a "Magyar Országos Tűzoltó Szövetséget "Az első elnöke gróf, Széchenyi Ödön lett. Az egyesületek kezdetben közvetlen tagjai lehettek a szövetségnek. Később a megyékben is szükségét látták a szervezkedésnek.  Hosszú időn keresztül a fővárosban és a nagyobb városokban működő hivatásos tűzoltóságok mellett ezek az önkéntes alapon létrehozott tűzoltó egyesületek biztosították a szervezett tűzoltást a városokban és a falvakban. A koordináló szerepet, pedig az országos tűzoltó szövetség látta el.

Az önkéntes tűzoltó egyesületek komoly erőt képviseltek ? az 1930-as években összesen 200.000 önkéntes tűzoltó működött - tűzoltás és mentés során, de még ma is azt képviselnek azokon a településeken, ahol megfelelő feltételekkel rendelkező tűzoltó egyesület működik. 1948-tól a rendszerváltásig társadalmi szervezetekkel szembeni általános politikai bizalmatlanság az egyesületi mozgalmat háttérbe szorította.

A magyar tűzvédelmi rendszer, mint szervezeti, mint szabályozottság tekintetében a német, osztrák tűzvédelmi rendszerhez hasonlított. Közismert, hogy Ausztriában jelenleg is településenként átlagosan kettő(!) önkéntes tűzoltó egyesület működik, az összlétszám pedig meghaladja a 300 ezret(!). Azokban a volt szocialista országokban, ahol az önkormányzati tűzoltóságokat újra kormányzati irányítás alá vonták ? Csehország, Szlovákia, Lengyelország ? az osztrákéhoz hasonló erős önkéntes tűzoltó mozgalom is működik.

Külön érdekesség Németország, ahol a nagyobb (90 %-ban 100 ezer lakos feletti) városokban 100 hivatásos önkormányzati tűzoltóság (átlagosan 1000 lakosonként 1 fő hivatásos tűzoltót számítva) működik, és szinte mindegyik mellett, nagy létszámú önkéntes tűzoltót is bevonnak a település védelmébe.

Magyarországon jelenleg a több, mint 600 működő önkéntes tűzoltó egyesületnek 10.000 nyilvántartott tagja van, és közel 300 egyesület kötött megállapodást a hivatásos(önkormányzati), vagy önkéntes(köztestületi) tűzoltóságokkal, vállalva az állandó riaszthatóságot. A tagok sorában szinte minden szakma képviselőit megtaláljuk, ezenkívül jelentős létszámot képviselnek az aktív, illetve nyugdíjas hivatásos tűzoltók, hivatásos katasztrófavédelmi szakemberek, de sok polgármester, illetve önkormányzati képviselő is aktív önkéntes tűzoltó.

            Mindez nem lehet véletlen. Az önkéntes tűzoltó mozgalom jó példa arra, hogy egy ország hatékony működésének alapja az öngondoskodás. Ez még akkor is igaz, ha egy mégoly erős és kiterjedt katasztrófavédelmi szervezetet építettünk ki, amelyben a tűz elleni védekezés és kárelhárítás gerincét a 112 (ebből 96 riasztható egységgel rendelkező) hivatásos önkormányzati, 2 állami, 71 létesítményi és 68 önkéntes köztestületi tűzoltóság képezi. Sajnos ezek mellett csak mintegy 500 önkéntes tűzoltó egyesület lát el mentő tűzvédelmi feladatokat.

            Az összehasonlíthatatlanul jobb anyagai helyzetben lévő nyugati szomszédunk, az osztrák társadalom fontos működési formájának tekinti az egyesületek, köztük a tűzoltó egyesületek működését, amelyeket erkölcsi és anyagai támogatással is kiemelten ismer el.

            Az önkéntes tűzoltó mozgalom előnyei a legfontosabbakat említve:

?         segíti az ifjúság nevelését,

?         öngondoskodásra és szolidaritásra ösztönöz,

?         folyamatos szakmai képzést ad,

?         összetartó erőt jelent a településen,

?         fizikai, erkölcsi és lelki erőt ad,

?         bekapcsolódhat az önkéntes polgári védelmi rendszerbe,

?         és ami a legfontosabb: árvizeknél, és aszály esetén, a kiemelkedően nagy tűzeseteknél gyorsan hadra fogható egységeket tudunk kiállítani, továbbá utómunkálatokhoz nem kell a hivatásos egységeket huzamosabb ideig a kárhelyen tartani.

Az önkéntes tűzoltó mozgalom társadalmi elismerésnek fontos állomása volt, amikor az Országgyűlés 2008-ban tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúan megszavazta a 2008. évi XXXIII. törvényt az önkéntes tűzoltó egyesületekről.

Az önkéntes tűzoltó mozgalom anyagi feltételei állandó fejlesztésre szorulnak. Jelenleg az állam által a szakmai tevékenységhez adott minden forint mellé 2,5 forintot tesz a helyi önkormányzat (a természetbeni támogatásról nem is beszélve), továbbá 1 forint saját bevételt és 0,5 forint egyéb pályázati támogatást szereznek az ÖTE-k. Ez azt jelenti, hogy minden egyes ? jelenleg összesen 120 M Ft - állami forinttal, ötször ekkora összeget fordíthatnak a települések és önkéntes tűzoltó egyesületek, közvetlenül a lakosság védelmét szolgáló eszközök, járművek beszerzésére és működtetésre.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látja el a tűzvédelem szakmai felügyeletének és irányításának feladatkörét, és minden rendelkezése álló eszközzel támogatja az önkéntes tűzoltó mozgalmat. Ennek szervezett kereteit a Magyar Tűzoltó Szövetséggel kötött Együttműködési Megállapodás tartalmazza.

            Az ország településein helyi szervezetként működő önkéntes tűzoltó egyesületek közös érdekeinek megyei, továbbá országos védelme és képviselete céljából tagjai megyei tűzoltó szövetségeknek, amelyek 1990-ben újjászervezték a Magyar Tűzoltó Szövetséget.

A Magyar Tűzoltó Szövetség közhasznú társadalmi szervezet, demokratikus döntéshozatali fórumai és rendszere, garanciát jelentenek a költségvetési támogatás, és egyéb a Magyar Tűzoltó Szövetség kezelésében lévő pénzügyi forrás, szakmailag megalapozott és hatékony elosztására az önkéntes tűzoltó egyesületek között. A Magyar Tűzoltó Szövetség Alapszabályában meghatározott feladatai végzése útján elősegíti az önkéntes tűzoltó egyesületek fejlesztését.

Az önkéntesség évében engedjék meg, hogy megosszam Önökkel Kofi Annannak az ENSZ volt főtitkárának a témáról szóló gondolatát, mely szerint:

"Ha azt szeretnénk, hogy a jobb és biztonságosabb világgal kapcsolatos reményünk ne maradjon puszta vágyálom, nagyobb szükségünk lesz az önkéntesek közreműködésére, mint valaha. Ezernyi módon járulhatunk hozzá a világ jobbá tételéhez."

Végezetül arra kérem a tűzvédelem hivatásos és önkéntes résztvevőit, hogy továbbra is tegyenek meg mindent egy olyan egységes rendszer kialakítására, amelynek minden alkotó eleme, a résztvevő szervezetek és tagjaik egymással szorosan együttműködve dolgoznak a közös célért; Magyarország tűzvédelmi helyzetének javításáért.

 

Budapest, 2011. április 16.

 

 

                                                                                  dr. Bende Péter

     ny. tűzoltó vezérőrnagy

Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke

 

 
Ki olvas minket
Oldalainkat 19 vendég böngészi
Időjárás